Vjacseszlav Pantyuhin-barlang (10-12. hely)

Elhelyezkedése: Ny-Kaukázus, Abházia, Bzibi-hegység.

Mélysége 1485 m*. Hosszúsága: kb. 8 km.

*2001-ben, hidraulikus műszerrel mért adat. Az új eredmény korrekt publikációja ellenére még több helyen, pl. az orosz Wikipédiában vagy a caverbob.com listáján még mindig a korábbi közmegegyezéssel elfogadott 1508 m mélység szerepel.

Koordinátái: É 43°19′36″, K 40°29′56″ (vajon pontosak?), tszf. 1786 m.

Főbb nevezetességei:

• bejárata időszakos víznyelő, de a barlang a mélységéhez képest állítólag mégsem különösebben vizes; a gyakori felhőszakadások alkalmával azonban áradásveszélyes, távoli térségekből származóan is
• több különféle mészkőfajtán halad át
• 600 m mélységben egy csaknem vízszintes, 750 méter hosszú, száraz,  folyosó húzódik; ennek okát jól szemlélteti a geológiai szelvény; a folyosóból az egyetlen érdemi továbbjutási lehetőséget egy rövid, alkalmanként kitakarítható, illetve nagy lélegzetvétellel leküzdhető sárszifon zárja le
• az alsóbb szakaszokon is - több szinten - kialakultak kis lejtésű, hosszú folyosók; ezek rendszerint akár lefelé, akár fölfelé követhetők egy darabon
• egy régebben olvasott beszámoló szerint (szemtanúkkal is beszéltem) alulról felduzzadó áradás kényszerítette be a kutatókat egy ilyen fölfelé haladó ágba; az ág felső végpontja alatt végül megállt a vízszint emelkedése, de mint kiderült, csak azért, mert ott a kőzet légmentesen tömör volt: a kutatók több atmoszféra nyomású "keszonba" kerültek, amelyben néhány napot kellett várakozniuk; végül sértetlenül túlélték a kalandot; ha megtalálom a kiadványt, pontosítom ezt a részt
• 125 méteres vízszintemelkedést is regisztráltak benne
• legnagyobb aknái 200, 114, illetve 107 méteresek
• "előzetes adatok szerint" a barlang vize a Dzsirhva-forrásban bukkan ismét a felszínre (tszf. kb. 250 m)
• a közeli Boguminszkaja-zsombolyban megfestett víz is áthaladt a Pantyuhin-barlangon, -600 méter körül megjelenve, majd végül más forrásokban, 100 m tszf. magasságban jelent meg (a Kék-tóval szemközt)
• az említett zsomboly bejáratának magassága 2025 m, tehát a hidrológiai potenciál 1925 m
• a két barlang összekötése 1747 m összmélységet eredményezne, a fenti adatokból számítva

Kutatástörténet röviden:

A КР-1 (másként КрЭ-01) kódjelű bejáratot 1979-ben találták meg; akkor -70 m-ig (a 107-es akna tetejéig) sikerült bejárni. A feltárásban nagyon sok szovjet város és külföldi ország* kutatói tevékenykedtek, a dominancia mégis a felfedező krímieké (Szimferopol, Kercs, Feodoszija). 1980-ban: -320 m, 1981-ben: -470 m. 1982-re érték el a -600-on húzódó folyosót. 1985-ig nem sikerült onnét érdemben tovább jutni. Mígnem valaki volt olyan merész, hogy - szabad tüdővel - merüléspróbát végezzen a folyosó végén lévő sárszifonban. A próba sikerült, és onnét kezdve nem volt komoly akadály. 1988-ban már elérték a mai mélypontot. 1991-ben a 110-es akna oldalából kiinduló, párhuzamos aknasor (Lengyel-akna) és egy másik mellékakna feltárására került sor, világoskék színnel jelölték a metszeten. A kétezres évek pedig jelentős oldalági feltárásokat hoztak (zöld, lila, sárga, piros), főként a moszkvai Perovo-Szpeleo csapat vezetésével, akikhez más orosz kutatók is csatlakoztak.

* Csehek már 1980-ban. 1989-től szlovák, bolgár, francia, litván, spanyol, lengyel kutatók. Csehek azután még 2010 körül is. A külföldi hozzáadott értékről tanúskodik a Cseh-kürtő, Lengyel-akna elnevezés, illetve a Boguminszkaja-zsomboly neve is (Bohumín Ostrava elővárosa; a krími barlangkutatóknak ugyanis nemcsak magyar kapcsolatuk volt (szerény személyemen keresztül), hanem nálunk jóval aktívabban, sok éven át együttműködtek velük a bohumíniak. 

Információforrások: rgo-speleo.ru, Wikipédia (orosz nyelven, elavult, hiányos), incave.org (Perovo-Szpeleo) és speleoatlas.ru (szintén hiányos), továbbá a saját kútfőm és az alábbi kiterített metszet.  

Térképek (a részletes alaprajzot nem vettem át, mert nekem nem nyílik meg a fájl)

Alaprajzi váz és geológiai szelvény, publikálva 2001-ben (Вахрушев Б.А et al.: Карст Бзыбского хребта, p. 165)

Kiterített metszet, amely színkóddal mutatja meg az újabb - kizárólag oldalági - feltárásokat:

Filmet, illetve jó fényképeket nem találtam, sajnos. A '88-as beszámolóban van ugyan pár érdekes fénykép, de a minőségük nem olyan, hogy megérné a fáradságot. Aki kíváncsi, nézze meg a speleoatlas.ru-n, a Документы по пещере lenyitható fejezetbe tették: onnan letölthető a 47-oldalas pdf, amelynek kb. az utolsó negyede tartalmazza a beragasztott fényképeket.